Bartók Béla idén március 25-én lesz pontosan 135 éve, hogy megszületett, és ennek apropóján szerveznek a Művészetek Palotájában egy fantasztikus estét. Bartók Béla mindig is a magyar népzene szellemében komponált, pedig műveiben nem feltétlenül mutatható ki teljesen tisztán egy-egy bizonyos magyar népdal jelenléte. A zeneszerző születésnapját köszöntő ünnepi hangversenyen a magyar népzenéé lesz az igazi főszerep.

Az előadás tökéletes alkalom lesz arra, hogy zenekedvelő ifjaink, gyermekeink megismerkedjenek egy olyan világhírű zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató életútjával, mint Bartók. Ő egy igazán különleges kisgyermek volt, hisz alig egyévesen már jelezte, mely zenéket szereti, és melyeket nem (beszélni ekkor még nem tudott). Már másfél éves korában felismert egy dallamot, háromévesen pedig tökéletesen fejlett ritmusérzékét bizonyította. Alig múlt négy éves, mikor egy ujjal elpötyögte a zongorán a számára ismerős dalokat. Igazi csodaszámba ment ez akkoriban.

Lapozz még egyet! 

Az est a következőképpen épül majd fel:

1,, Magyar képek: korábbi, népdalokat feldolgozó zongoradarabok 1931-es meghangszerelése.

2., A Két kép az impresszionizmus eszközeit is felhasználva a magyar vidéket szimbolizálja, jeleníti meg.

3., A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára – vagyis 1923-ra – létrehozott Táncszvit eredeti célja a Duna közvetlen közelében élő népek zenéjét jellemző motívumok bemutatása volt.

4., Az Allegro barbaro ütőhangszer-effektusai mögül is népdal illúzióját keltő téma bukkan elő.

5., A Cantata profana pedig Bartók többször megfogalmazott vezéreszméjét, a népek testvérré válását kívánta visszaadni. 

A kétórás előadás stílszerűen a Bartók Béla Nemzeti hangversenyteremben kerül majd bemutatásra egy szünettel, Kovács János vezénylésével, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével.