Hagynunk kell, hogy a zene jelen legyen az életünkben. Minden észrevétlen pillanatban. A legjobb, ha már annyira természetes a jelenléte, hogy észre sem vesszük. Én mindig muzikális voltam. Annak idején felvettek a rádió gyerekkórusába is. Egész életemet kitöltötte a zene. Emlékszem rá, hogy legkétségbeesettebb pillanataim azok voltak, amikor megfogalmaztam egy-egy gödör mélyén, hogy hiába hallom, nem érzem a zenét. Na, ezek voltak azok az időszakok, amikből sokkal nehezebben másztam ki, mint általában.

Amikor gyerekem született, korán rájöttem, hogy a ritmikus hangok, a zenehallgatás milyen hatással vannak a nyugalmára, figyelmére. Biztosan ti is olvastatok száz és száz cikket arról, hogy milyen jótékony hatással van például Mozart egy kismama hasában lévő magzatra. Vagy talán ki is próbáltátok, hogy a ritmikusan mozgó és hangzó mosógép miként nyugtatja meg a kétségbeesetten síró kisbabátokat.

A zenélő játékok hatása a baba fejlődésére

Persze nem csak a komolyzene tesz jót a kisbabádnak. Kisbaba korban, már egészen újszülött kortól megkezdődik egy fejlődési folyamat, amelyet a különböző hangahatások segítségével elősegíthetünk. A mozgás, a fej forgatása, a karok nyújtása vagy épp a hasra fordulás, később a mászás mind-mind olyan természetesnek tűnő folyamatok egy kisbabánál, amiket szinte önmagától értetődőnek veszünk.

Sajnos nem mindig az, sok-sok gyermek esetében figyelhetjük meg az egyes nagymozgások kimaradását. Aggodalomra semmi ok, hiszen például a zenélő játékokkal ezen is lehet segíteni! A színes, kontrasztos árnyalatú, hangokat kiadó játékok ugyanis a picik figyelmét felkeltik, és mozgásra ösztönzik őket. Figyeld csak meg, ahogy a kiságy fölé lógatott zenélő játék leköti babád figyelmét: először csak szemével követi, majd utána nyúl, végül a kiságytól eltávolodva akár kúszni is kezd, hogy elérhesse azt! 

A játék gyártók pedig különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a babák fejlődéséhez is hozzájáruljanak a játékok. A Pindur Shop gyerekjáték webáruházban a játékok mellett például már az is jelölésre kerül, hogy azok milyen készségeit fejlesztik a gyermeknek, így akár célzottan is kiválaszthatod a legjobb fejlesztő játékokat.  

 

Ha Te is beszereznél néhány ilyet, kattints ide: zenélő játékok babáknak. 

Semmi nem véletlen. Hogy miért és hogyan kell jól használni a hangokat és a zenét, most megmutatjuk nektek!

Már magzati korban, a tizenhatodik héttől, amikor a belső fül kialakul, elkezdenek hallani a kisbabák anyukájuk pocakjában. A terhesség második felében, a 24. hét után, amikor már teljes tisztán hallanak minden apró zörejt a külvilágból, reagálnak is a hangokra. Az újszülöttek, a kutatások szerint, képesek emlékezni a pocakban töltött időszakra. Nem véletlen, ahogy reagálnak édesanyjuk, édesapjuk hangjára. Bizonyított, hogy biztonságérzetet nyújt nekik, ha olyan behatással találkoznak, amit már ismernek.

A direkt zenehallgatást már az első naptól kezdve bevezethetjük folyamatosan az életünkbe. Kezdetben érdemes a fokozatosság elvét kövessük és lágy ritmusú zenéket hallgassunk. Leginkább együtt, ügyelve arra, hogy ne ingereljük túl a babánkat.

A legjobb, ha olyan muzsikát választunk, amit jól ismerünk és énekelni is tudunk. A tapasztalatok szerint minden olyan közös zenehallgatás, amikor a szülő énekli a magnóból szóló zenét, jobban megmarad, intenzívebben eljut a gyerekhez is. Én emlékszem rá, hogy ezt olyan lelkesedéssel gyakoroltam anno, olyan szépen bekúszott minden percünkbe a zene, hogy hébe-hóba azon kaptam magam, hogy még egyedül, nagybevásárlás közben is a „fürge róka lábak”-at éneklem. Természetesen hangosan…

A kutatások azt bizonyítják, hogy az énekléstől, zenehallgatástól és zenetanulástól magasabb lesz a gyerek érzelmi intelligenciaszintje. Ha a kezdeti időkben együtt élvezzük a hangok világát, akkor az szorosabb kötődést is eredményez. Hosszútávon megfigyelhető, hogy azok a babák, kisgyerekek, akik a zene bűvöletében nőnek fel, később sokkal együttműködőbbek lesznek az életben társas kapcsolataikban és logikusabbá válik gondolkodásuk is.

A zenetanulás, a hallgatás után egy újabb fejlődési lépcsőfok. A szakértők szerint, azok a gyerekek, akik megismerik a kottát és mélyebben belemerülnek a hangokba, jobban teljesítenek minden reál tantárgyban az iskolában. A szolfézs alapjai lényegében csak elsőre tűnnek bonyolultnak, ám a valóságban nem sokban különböznek egy – egy matematikai szabály alkalmazásától.

Nyilvánvaló, hogy a zenehallgatást sem szabad kötelező érvénnyel beiktatni a kicsik életébe. Kedvet kell hozzá csinálni. Ha kiskorban a gyerek azt látja, hogy a szülő élvezi mindazt, amit a zene ad, akkor ő saját maga fog bekapcsolódni. Nálunk évekig gyakorlat volt otthon, hogy péntekenként, amikor mindenki lerakta a munka terhét, akkor fél óráig hangosan hallgattunk valamilyen zenét és közösen kitáncoltuk magunkból a feszültséget. A gyerekek imádták. Együtt tomboltunk a kedvenc számainkra, mindenféle kötöttség nélkül, a végén pedig annyira felszabadultak voltunk, hogy alig vártuk, hogy együtt fussunk neki a hétvégéknek. Az örömnek tehát fontos szerepe van a zenehallgatásban és a zenetanulásban is.

Egyes szakértői vélemények szerint a zenetanulást ennek az örömnek a fokozására érdemes elkezdeni már kisiskolás korban, akár 6 éves kortól, ugyanis akik heti rendszerességgel zenélnek, pozitívan változik meg az agy felépítésük, vastagabb lesz a két féltekét összekötő agyi struktúra, ami a gyors és pontos információáramlásért felelős.

A zenetanulás a memóriára is kedvezően hat és az olyan gyerekeknél, akinek problémájuk volt korábban a koncentrációval, nehézkesebb volt a felfogóképességük, azt tapasztalták, hogy minél régebb óta hallgatnak és tanulnak zenét, annál inkább javul az „állapotuk”.

Természetesen a passzív zenehallgatásnál sokkal eredményesebb, amikor hangszeren játszunk. A kettőt azonban célszerű nem elválasztani egymástól.