Sajnos a gyereknél is sokszor előfordul a kiközösítés, bántalmazás, ezért nekünk szülőknek fontos figyelnünk az intő jelekre. Összegyűjtöttük a legfontosabb jeleket, amiket észre kell venned, mert ezek azt mutathatják, hogy sajnos gyermeked kiközösítik.
Ezek lehetnek a kiközösítés jelei
1. Magányosság: Ha a gyermekednek nincsenek barátai, vagy mindig egyedül van a szünetekben, az egy jele lehet annak, hogy kiközösítik.
2. Hangulatváltozások: Figyeld meg a gyermeked hangulatát. Ha hirtelen szomorúnak vagy frusztráltnak tűnik, az lehet, hogy a barátokkal való kapcsolatai miatt van.
3. Elutasítás: Ha a gyermeked elmeséli, hogy más gyerekek nem hagyják, hogy csatlakozzon hozzájuk, vagy elutasítják a barátságát, az egyértelmű jele lehet a kiközösítésnek.
5. Érdektelenség az iskolai tevékenységek iránt: Ha a gyermeked elveszti az érdeklődését az iskolai tevékenységek iránt, az is lehet, hogy a kiközösítés vagy a szociális problémák miatt van.
Hogyan kezeljem, ha kiközösítik a gyerekemet?
Beszélj a gyermekeddel nyíltan és megértően. Kérdezd meg, hogyan érzi magát, és hallgasd meg az érzéseit. Fontos, hogy ne ítéld el vagy kritizáld az érzéseit, hanem próbálj megértő és támogató lenni. Illetve, ossz meg hasonló élményeket a saját gyermekkorodból. Ez segíthet abban, hogy a gyermeked érezze, nem egyedül van, és megmutathatja, hogy az ilyen helyzetek idővel változhatnak.
Tanítsd meg a gyermekednek, hogyan kezelje a konfliktusokat és építse ki a pozitív kapcsolatokat. Fontos, hogy tudja, hogyan kell hatékonyan kommunikálni és megoldani a problémákat más gyerekekkel. Segíts a gyermekednek az új barátok szerzésében. Javasolj olyan szabadidős tevékenységeket, klubokat vagy csoportokat, amelyek érdeklik, és ahol hasonló érdeklődésű gyerekekkel találkozhat.
Fontos, hogy beszélj a gyermek tanáraival vagy iskolapszichológusával. Az iskola személyzete gyakran képes segíteni a szociális problémák megoldásában, és monitorozhatják a helyzetet az iskolában.
Mi a teendő akkor, ha az én gyerekem közösít ki másokat?
A legfontosabb, hogy megértsük, miért bánthat másokat. Kérdezd meg tőle, hogyan érezné magát, ha őt kiközösítenék, és próbáljátok együtt kitalálni, milyen érzések lehetnek másokban. Mutass jó példát a saját viselkedéseddel. Az otthoni környezetben próbáld megmutatni az elfogadást, az empátiát és a tiszteletteljes kommunikációt.
Beszélj az iskola tanáraival vagy az iskolapszichológussal, hogy megismerhesd a gyermeked viselkedését az iskolában. Ez segíthet abban, hogy együttműködjenek a gyermeked társai közötti problémák megoldásában.
Szülőként meg kell értenünk, hogy a gyerekek tanulnak és fejlődnek, és néha szükségük van segítségre az érzelmi intelligencia és társas készségeik fejlesztésében. A támogatás és a következetesség segíthet abban, hogy a gyermeked pozitívabb társas kapcsolatokat alakítson ki.
